Ezt hirdeti az egyik legnagyobb hazai ingatlanos oldal. Az új épületek kialakításánál már számos esetben okosotthonok létrehozására fókuszálnak. Hogy ez mit jelent, arról írt cikket Trapp Henci a Gyártástrendnek.

Egy egyszerű távirányításos klímától kezdve az intelligens háztartási eszközökön át a telefonról vezérelhető és megfigyelhető berendezések láncolatáig nagyon széles a paletta. Japánban, ahol a technológiai fejlődés úttörői a világon elsőként alkalmaztak okostechnológiákat, már bemutattak olyan rendszereket, amelyek a házak minden eszközét mesterséges intelligenciával „okosítják fel”, teszik vezérelhetővé. Az ilyen okosotthonrendszerek elemei képesek arra is, hogy javaslatokat tegyen annak érdekében, hogy optimális legyen a fogyasztásunk, legyen szó energiáról vagy táplálékról: a fűtési rendszer hőmérséklet-beállítási paramétereket ajánl, vagy a hűtő vacsoraötleteket ad, figyelembe véve az okosóránkról behúzott információkat a szervezetünk jelenlegi állapotáról.

Hálózatba kötve

A lakásba helyezett szenzorok, eszközök nemcsak az otthonunkat, hanem minket is megfigyelnek és analizálnak, gyakorlatilag az IoT részévé válunk. A Panasonicnál már vannak olyan okostükrök, amelyek képesek hangulatfelismerésre, vérnyomásmérésre vagy épp arra, hogy megmutassák nekünk a virtuálisan felöltöztetett tükörképünkön keresztül, hogy a kiválasztott öltözékek jól állnak-e. A háztartási és a viselt eszközeink kommunikálnak egymással, a testen viselhető, életjeleinket figyelő kütyük információkat továbbítanak a hűtőnkre, a bevásárlólistánkra, amelyek aztán tanácsokat adnak, hogy milyen ételeket együnk, milyen ásványi anyagokat vigyünk be, esetleg keressük-e fel a patikust egy kis D-vitaminért, rossz esetben rögtön orvost ajánlanak.

Okosházak hálózata

Magyarországi az a cég, amely az első vezetékes rendszerű smart home szolgáltatást nyújtja gyártó- és típusfüggetlen smart home megoldások integrálásával. A Chameleon előkábelezi a lakásokat, a kapcsolók, konnektorok, vezérlők mögé építi be a szükséges eszközöket, ezzel olyan alapot biztosít, amelyre a későbbiekben a vevők igényeinek megfelelően lehet egyedi, de egymással kommunikáló okoseszközöket telepíteni. A fejlesztés az egész társasházat egy összefüggő rendszerként kezeli, sőt régi épületeket is be lehet kapcsolni a hálózatba. Hogy miként? Sokkal egyszerűbben és költséghatékonyabban, mintha a meglévő rendszereket próbálnánk összehangolni, amelyek elemei a saját gyártású eszközökön kívül jellemzően nehezen és tetemes költséggel vagy egyáltalán nem integrálhatók.

A Chameleon olyan rendszert kínál, amely egy már létező okosotthonplatform központi egységéhez csatlakozik, például az Apple HomeKithez vagy a Google Home-hoz, lényegében egy alkalmazást ad hozzá a már meglévő hardveres alaphoz, amelyen keresztül irányítani lehet az okosotthonba kapcsolt berendezéseket. A Chameleon úgy tud kapcsolatot létesíteni a különböző szabványokat kezelő eszközök között, hogy elvégzi a jelfeldolgozást, a fordítást és a továbbítást az eszközök és a fejegység között. Ezenkívül rá lehet kapcsolni a világítási és fűtési rendszert is. A kapcsolók mögé relédobozokat helyeznek, amelyekbe befut az adott helyiség hálózata, ezeket a hubokat egy központi egység (Raspberry Pi) köti össze az okosotthon „agyával”, tehát a Chamelon egy összekötő kommunikációs csatornaként van jelen az okosotthonrendszerekben, így megteremti a zárt smart home rendszerek közötti átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot. Nem csak lakásokat, otthonokat, irodákat, hanem társasházakat, irodaépületeket, lakónegyedeket is lehet kezelni, és innen már csak egy lépés, hogy városrészeket kössön össze, ezzel is segítve a smart cityk fejlődését.

Intelligens városok

A hálózatba kapcsolt város alapvető feltételét teremtette meg a dolgok internetje, az eszközök összekapcsolhatósága. A Gartner felmérése szerint világszerte 2020-ig körülbelül 230 millió házat kapcsolnak hálózatba (ez a világ háztartásainak 15 százaléka), és több mint 20 milliárd netre kapcsolt készüléket fog használni a világ. A 2018-as CES szakvásár is különös hangsúlyt fektetett az okosvárosokra és az IoT-ra. Egy külön kiállítási területet tartottak fenn a témának Smart Caves Marketplace néven, ahol többnapos konferenciát rendeztek az okosvárosokról, a hálózatba kapcsolt eszközökről olyan résztvevőkkel, mint a Bosch, a Ford, a Nissan és számos más vállalati gondolkodó, innovátor. Az intelligens városok kialakulásához szükséges legfőbb témaköröket is megjelölték, ezek az okosközlekedés, az intelligens hálózatok, az adatelemzés és -biztonság, valamint természetesen a mesterséges intelligencia. Beépítésük elmaradása a megavárosokat az összeomlás szélére sodorhatja, a településeket intelligens, hálózatba kapcsolt eszközökkel, intelligens menedzsment mellett lehet élhetővé tenni. A legokosabb városok után, mint Barcelona vagy London, most következik San Francisco, Berlin, Stuttgart, Tiencsin „felokosítása”.

A Bosch jelenleg ezekben a városokban folytat okosváros-fejlesztéseket, -kísérleteket, -tanulmányokat. Ezekben a projektekben többek között olyan rendszereket üzemelnek be, mint a LED-világítás, amelynek kiépítési helyén hőmérsékletet és levegőminőséget mérő szenzorokat is kihelyeznek, valamint olyan érzékelőket, amelyek akkor engedik csak bekapcsolni a világítást, ha elég sötét van, illetve ha szükség van rá, mert közlekednek alatta. A városi lámpákba szerelt kamerákkal hatékonyabban lehet terelni a forgalmat, de a Bosch segít a parkolás megkönnyítésében is. Egy közösségi parkolórendszer lehetővé teszi, hogy a várakozóhelyeken elhelyezett szenzorok folyamatosan mérjék a járművek közötti távolságot, és ezen adatok alapján egy applikáción keresztül látszik, hogy hol van szabad parkoló adott területen. Ezt már több európai városban is tesztelik, de Amerikában is húsz városban bevezetik. Emellett a Daimlerrel közösen fejlesztettek egy automatizált parkolási szolgáltatást, amelynek segítségével az autó maga keres parkolóhelyet, vezet oda és áll be helyettünk, és mindezt, ha ellátogatunk a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeumba, egy erre képes Mercedesszel meg is tapasztalhatjuk.

Kütyü a friss levegőért

Városaink okosítását leginkább a levegő minőségének a javítása hívta életre, idén már megjelent egy olyan kicsi és olcsó időjárás-figyelő is, amellyel sok helyütt mérhetők a levegő minőségével kapcsolatos adatok. A Climo mikroklíma-felügyelő rendszer 12 különböző, a levegőminőség szempontjából fontos paramétert mér és elemez – többek között különböző gázokat, így például a szén-dioxidot és a nitrogén-oxidot, ám a hőmérsékletet is, valamint a relatív páratartalmat. A rendszer százszor kisebb a hagyományos szisztémáknál, és azoknak csupán a tizedébe kerül. A Climo mért adatainak segítségével gyorsabban be lehet avatkozni a városok levegőminőségére hatással lévő dolgokba.